A KAPITALIZMUSBAN NINCS ÉS NEM IS LEHET DEMOKRÁCIA

 

Ezt persze nehéz elhinni, de tény! Az un. piacgazdaság a kkíméletlen, másokat legázoló érdekérvényesítésen alapul, melynek egyik fontos eleme a pénz.

A pénz, amellyel bírókat, rendőrséget, és legfőképpen a politikusokat, tehát a döntéshozókat lehet lefizetni, akarom mondani befolyásolni. Márpedig a nagy vagyonok gykorlatilag az emberiség pár százalékának a kezében vannak. Ők tudják elérni, hogy olyan törvények szülessenek, melyek rájuk nézve kedvezőek, mellesleg megtudják akadályozni a (szinte kivétel nélkül gyanús körülmélnyek között történő) vagyonszerzésük vizsgálgatását is. Minden nagy vagyonhoz bűn tapad, írja Balzac. A tőkéseknek tehát közvetlen érdeke fűződik az általa már befolyásolt politkai erők hatalmon tartásához. A kampányhoz, de még a két kampány közötti időszak agymosásához - melyet a média végez el - viszont sok pénz kell. No ezt adják a multik, akik számára ez nem más, mint olyan befektetés, ami aztán busásan térül meg.

Erre kiváló példa a ma Magyarországa: az ún. alsó néprétegek ki vannak szolgáltatva a tőkések által meghozatott munkaügyi törvényeknek. Ők ugyanis magyarországi jelenlétük feltételéül megszabtak (megvásároltak?!) pár dolgot a kormánytól/számára: az egyik a rendkívül alacsony minimálbér. Egy kezdő betanított munkás két műszakban, szombati délelőttönkénti túlórával alig keresi meg a nettó 150 000 Ft-ot!! A másik a sztrájkjog, mint egyetlen lehetséges érdekérvénye-sítési eszköz elllehetetlenítése. Persze van még jó pár olyan kitétele a Munja Törvénykönyvének, amely védtelenné teszi a dolgozókat a multikkal szemben. Megszünt a Munkaügyi Döntőbíróság is.

Nézzük a törvény előtti egyenlőséget: mi történik, ha egy átlagember bármilyen módon peresített konfliktusba kerül egy gazdag emberrel, vagy céggel, mert úgy érzi, hogy érdeksérelem érte? A gazdag ember megteheti, hogy egy olyan ügyvédet fizet meg, aki rutinból tisztára mossa őt.

A damokráciáról szóló népmese alapján a nép választott képvi-selői útján gyakorolja a hatalmat. Nos a választások előtti ígérethalmazt, hizelgést már ismerjük. A baj az, hogy nem szerepel a törvényben a visszahívhatóság intézménye, ha tehát nem engem illetve az általam kért dolgokat képviseli az illető az országgyűlésben, akkor megvonom tőle a bizalmat és mást választok helyette.

Mellesleg a kampányra ugyanaz a kitétel vonatkozik, mint a kereskedelmi marketingre: a hangzatos ígéretek csak a figyelemfelkeltést szolgálják, nem minősülnek ajánlattételnek, vagy igértenek. Szabadabban fogalmazva: lehet hazudni mértéktelenül.

Emiatt is sérül a szubszidiaritás (alulról építkezés) elve: a problémákat a helyi szinten lehetne felmérni és persze megoldani is.Ennek elegáns mellőzésére szintén hazai példa: a jelenlegi kormány (2021)csak azokat a településeket támogatja megfelelően, ahol a vezetőség loyális emberekből, legtöbbször a kormánypárt tagjaiból állnak. Ha a lakosság azt a bűnt követte el, hogy nem őket választotta meg, akkor büntiben van: nem valósulhatnak meg a szükséges fejlesztések, de még a közigazgatás is veszélyben van.

 

Oldal: AKAPITALIZMUSBAN NINCS DEMOKRÁCIA
PASSZÍV ELLENÁLLÁS = ÖNMAGUNK LEGYŐZÉSE - © 2008 - 2024 - gandhi.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat